0:00 Induljon a Bitcoin rally. Kell hozzá egy biztos [zene] bali. A te érdeked pénzoldali induljon [zene] a bitcoin rally. >> Ebben a videóban számolgatni fogunk, úgyhogy ha van kedved, kérlek számolj velem. Ha pedig valahol hibáznék, javítsd ki kommentben. De mielőtt belecsapnánk a lecsóba, nem vagyok pénzügyi tanácsadó, sem tőzsdei főtudor, csak egy lelkes hobbista. A videóban pedig csak szemléltető példák lesznek. Nem személyre szabott befektetési tanácsok, a saját adózási kérdéseiddel pedig tudod, hogy hova menj, inkább egy szakemberhez. >> Indulj a Viktor [zene] >> 1 millió Ftból 45 millió ugyanaz a pénz,
0:45 40 év évi 10% hozam. Ha ránézel és azt mondod, hogy na akkor meg is van a megoldás félreteszek várok aztán egyszer csak szabad vagyok, csak hogy 40 év múlva a boltban sem a mai árcédulák várnak ám. A számládon lehet, hogy lesz 45 millió froncsi, miközben abból jóval kevesebb mindent tudsz majd megvenni akkor, mint amit ugye ma ehhez az összeghez társítasz, de a kamatos kamat ettől még működik. A kérdés tényleg csak az, hogy a végén mennyi életet tudsz venni abból a nagy számból, mert hogyha tényleg erre adod a fejed, akkor 40 év múlva tényleg ott lesz a nagy szám, a képernyőn. Kezdjük azzal, amiben nincs fita. Ha 1 millió Ft-od évente 10%-kal
1:31 gyarapszik, és minden hozamot visszaforgatsz, vagyis bent hajsz, akkor 40 év múlva körülbelül [torokköszörülés] 45259000 Ft-od lesz. És most nem számoltunk adókkal, költségekkel vagy pénzkivétellel. Amúgy ez az összeg trükk. A matematika tényleg ezt adja ki. Ezért is bátorítottalak a videó elején is, és most is arra, hogy számolj velem. Úgyhogy számoljuk ki, hogy mi van akkor, hogyha 100 millió Ft a cél. Ugyanebben a modellben nagyjából 2210000 Ft-ot kell a leges legelején betenned. 40 évig évi 10% minden visszaforgatva és már meg is van a 100 millió. Csak hogy itt álljunk már meg egy pandacsöki pillanatra. Az éves 10% itt csak egy
2:19 számolási feltételezés. Egy részvényalap például vagy akármi más, az nem egy bankbetét. Nem írja alá neked senki, hogy minden évben pontosan ennyit fogsz keresni rajta, mert lehet, hogy lesz olyan év, amikor rohadt sokat nő, de olyan is lesz, mint ahogy szokott lenni, amikor nagyot esik. És egy amerikai részvényindex dollárban mért hozama, még nem mondja meg, hogy te mennyit fogsz keresni forintban, ha közben változik a dollár és a forint viszonya vagy árfolyama, az a te eredményedet is módosítani fogja. Az sem mindegy, hogy az index adat tartalmazza-e a visszaforgatott osztalékokat egy árfolyamgrafikon és a teljes befektetési eredmény két külön szám lehet. Ezért a mostani példákban végig azt fogom mondani, hogy
3:06 feltételezett forintban miért hozam még akkor is, ha nem mondom ki, csak ezt tudjad így előre. Jó? Tehát így ugyanazt fogjuk kiszámolni, és nem csempészünk bele véletlenül sem egy másik devizát, mondjuk félúton. Úgyhogy kezdjük a másik végén és nézzük meg, hogy mit vesz meg az a pénz. Tegyük fel, hogy 40 éven át átlagosan évi 5%-kal nőnek az árak. Nem azért, mert tudjuk, hogy mi lesz a következő 40 évben, mert nem tudjuk, hanem azért, mert ez közel áll az elmúlt 20 év magyar tapasztalatához. A KSH éves adataiból számolva 2005 és 2025 között körülbelül évi 4,7%-os egyenletes drágulásnak megfelelő áremelkedés történt. 5%-os éves infláció
3:53 mellett az árszint 40 év alatt körülbelül a hétszeresére nő. Vegyünk például egy leegyszerűsített fogyasztói kosarat, amiben van mindenféle jóság, termékek, szolgáltatások, és tételezzük fel, hogy a kosár tartalma ma 100000 Ft-ba kerül. Ugyanennek a leegyszerűsített fogyasztói kosárnak a tartalma 40 év múlva nagyjából 70-es 104000 Ft-ba fog kerülni. Így az 1 millió Ftból évi 10%-os hozammal felépített 45260000 Ft-ot mai vásárlóerőn körülbelül 6430000 Ft-ot ér. Ez továbbra is komoly gyarapodás az induló 1 millióhoz képest csak egészen más történet, mint amikor meglátod a 45 milliós számot és
4:39 melléképzeled a mai árakat. Összehasonlításként, ha az átlagos infláció csak 3% lenne, ugyanez a végösszeg mai pénzben körülbelül 13 millió és 87000 Ft-ot érne. 2% pont különbség az éves drágulásban, és 40 év alatt több mint megfeleződik a végösszeg vásárlóereje. Ezért nagyon nem mindegy, hogy mivel számolsz. Egyébként a jegybank inflációs célja sem 40 éves előrejelzés. Magyarországon a jelenleghatályos cél, egy 1% pontos toleranciasval mindkét irányban. A 2026 szeptemberében bejelentett döntés szerint 2028 január
5:25 1jétől a cél 2,5%-ra csökken. Ez azt mutatja, hogy milyen infláció elérésére törekszik a jegybank. Nem pedig azt, hogy az árak biztosan csak ennyivel fognak emelkedni, és az országos átlag sem a te bevásárlistád. Ha nálad mondjuk a lakhatás, az élelmiszer, vagy a szolgáltatások viszik el a pénz nagyobb részét, más drágulást fogsz tapasztalni, mint az átlagos fogyasztói kosár. Ha lakásra gyűjtesz, a lakásárakat is nézd. Ha megtakarításból akarsz megélni, akkor a saját megélhetési költségeidet a boltban nem tudsz azzal fizetni, hogy boltos néni, sajnos csak ennyi pénzem van, de tessék már megengedni, hogy hazavigyem ezt a kiflit, mert az országos átlag elvileg
6:10 sokkal kedvezőbb volt. A pénzmennyiség nem ugyanaz, mint az infláció. Van egy népszerű magyarázat. Nő a pénzmennyiség 7%-kal, a befektetésed is nő 7%-kal, tehát valójában egy helyben állsz. Az lehet, hogy igaznak hangzik, de ez így túl egyszerű. A pénzmennyiség azt mutatja, hogy egy meghatározott pénzkategóriából mennyi van a rendszerben. Az infláció pedig az, hogy egy termék és szolgáltatáskosár ára mennyivel változik. A kettő összefügghet, de nem ugyanaz. Számít, hogy mennyi árút és szolgáltatást állítunk elő? Számít, hogy milyen gyorsan költjük el a pénzt. Számít a hitel, az árfolyam, az energia ára. az is, hogy hol jelenik meg a kereslet. Ráadásul amikor valaki azt
6:56 mondja, hogy pénzt nyomtatnak, abba az illető gyakran több különböző dolgot beleért. A bankszámlapénz jelentős része hitelezéshez kapcsolódik. Nem csak arról van szó, hogy valahol gyorsabban pörög a bankjegy nyomda, ha azt akarod kiszámolni, hogy mennyivel nőtt a fogyasztási vásárlóerőd, akkor a befektetési eredményedet az árak változásával kell összevetned. A pénzmennyiség növekedésével is összehasonlíthatod, csak az egy más kérdésre válaszol. És pontosan számolva a hozamból az inflációt sem egyszerűen csak levonjuk. 10% hoam és mondjuk 5% infláció mellett a reál hozam körülbelül 4,76%. Az 1.1-et elosztod 1.05-tel, aztán
7:42 levonsz egyet. Ez persze még adó és költség előtti eredmény, de már azt mutatja, hogy mennyivel nőhet a pénzed vásárlóereje, nem pusztán a forintok száma. És akkor felmerül a nagy kérdés, hogy miért nem lesz minden olcsóbb? A technológia közben tényleg elképesztő dolgokat csinál. Egyre több teljesítményt kapunk olyan eszközöktől vagy eszközökben, amelyek régen drágák, vagy teljesen elérhetetlenek voltak. Például a nagy naperőművek áramtermelésének globális súlyzott átlagos költsége 2010 és 2024 között körülbelül 90%-kal csökkent. Ez termelési költségadat. Nem azt jelenti, hogy egy magyar háztartás villanyszámlája 90%-kal lett kisebb vagy
8:29 kevesebb. A genetikai vizsgálatok mögötti DNS szekvenálás, vagyis az emberi DNS kiolvasás költsége is hatalmasat esett. Az emberi genetika állományának kiolvasása 2006-ban becslések szerint, ha jól emlékszem, még körülbelül 14 millió dollárba került. Tehát ha kíváncsi voltál, hogy ki volt a fateroda, az egy drága mulatság volt. Amíg 2015 végére ugyanez a költség már 1500 dollár volt. Ma meg már tényleg ilyen ilyen 60-80 dollárból megmondják, hogy hogy hányféle náó genetikáját öröklöd, vagy viszed magaddal a génjeidben. De a lényeg a lényeg, hogy kilenc év alatt kevesebb, mint a 9z000red részére csökkent. Az arány
9:14 pedig úgy képzeld el, mintogyha valami például 20 millió Ft-ról nagyjából 2000 Ft-ra esne, de a nagyságrendet szerintem mindenképpen látod. A technológia itt nem néhány százalék-ot faragott le, több mint 9000szeres különbséget hozott, de egy teljes kutatási program költségét nem lehet egy mai labor egyetlen vizsgálatának árával úgy összevetni, mintha pontosan ugyanazt vásárolnád. A lényeg ettől még megmarad. A fejlődés, a nagyobb gyártási mennyiség és a verseny sok területén lefelé húzza az úgynevezett egységköltségeket. Csak, hogy egy budapesti lakás nem napelem, a jó helyen lévő telkek mennyisége pedig korlátozott az építkezéshez. Munka, anyag, infrastruktúra és mindenféle engedélyek
10:00 kellenek. Az egészségügyben és az oktatásban pedig rengeteg emberi munkát kell megfizetni. Persze lehet vitatkozni arról, hogy mennyi drágulást okoz a szabályozás, vagy a gyenge verseny, de abból, hogy egy technológia olcsóbb lett, abszolút nem következik, hogy egy szabadabb gazdaságban minden termék és minden szolgáltatására minden évben esne. A technológiai áresést és a saját megélhetésed drágulását egyszerre kell látni. Különben könnyen kijön egy hangzatos történet, csak éppen a bevásárlásod nem fog beleilleni. És most jutottunk el ahhoz a ponthoz, hogy a magyar adózás beleszól. Nézzünk egy egyszerű bankbetétes példát. Legyen mondjuk 1 millió Ftod, és számoljunk évi 6% bruttó kamattal. Ez persze csak egy
10:46 szemléltető kamatláb, nem pedig egy konkrét bank bármilyen ajánlata. Az 1 millió Ftotból szerintem ezt fejben mindenki ki fogja tudni számolni egy év alatt. 60000 Ft kamatod keletkezik. Igaz? Egy általános adóköteles bankbetéti kamatjövedelemnél a 15% személyi jövedelemadó és a 13% szockhó vagy szociális hozzájárulás együtt a kamat 28%-át viszi el. A 60000-ből így csak 43200 Ft-ot marad. A nettó hozam tehát 4,32% egyéb díjak nélkül. 5%-os infláció mellett ez körülbelül mínusz 0,65%-ra állhozam. Több fortod van, mégis
11:34 kevesebbet tudsz belőle venni, de ne húzzuk rá ezt a 28%-ot minden befektetésre. Ha egy részvény vagy ETE feladása ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, az éves elszámolt nettó nyereségre általában 15% Sziá vonatkozik szochó nélkül. Az osztalék adózása az már külön történet, és nem ugyanaz évente megadóztatni a hozamot, mint egyszer az eladáskor adót fizetni a felhalmozott nyereség után. Tehát maradjunk a 40 évi 10%-os példánál. Ha nincs közben eladás vagy kifizetett osztalék, és a végén a nyereség 15%-át fizetett be adóként, akkor körülbelül 386200 Ft-ot marad. 5%-os átlagos inflációval.
12:19 Ez mai vásárlóerőn az nagyjából 5,5 millió Ft. 1 millióból tehát ebben a modellben infláció és a végső adó után körülbelül 5,5 milliónnyi mai vásárlóerő lesz, nem 45 milliónnyi. Ez egyébként a mai adókulcs változatlanságával számoló példa, mert ugye az adókulcs változhat, és reméljük, hogy fog is. Éppen ezért ez nem állítás arról, hogy milyen lesz az adótörvény. Mondjuk 40 év múlva itthon ott van például a TBS is, a tartós befektetési számla. A gyűjtőévet követő öt teljes naptári évvégén a lekötési hozam magyar SAA és szOC terhe nulla lehet. Ez nem nyugdíj korhatárhoz
13:04 kötött konstrukció. Halleluja. Korábban is hozzáfér ez csak hát adófizetés lehet belőle. A 2025-től kötött vagy újrakötött szerződéseknél a hároméves időszak vége előtt a hozamadóterhe általában 28%, a három éves fordulónál, illetve utána az ötödik év végéig 18%, az öt éves időszak végén pedig nulla. Ha 2026-ban nyitsz TBS-t, a gyűjtőév 2026. Az öt teljes év 2027-től 2031 végéig tart. Új pénzt a gyűjtőévben fizethetsz be, ezért az évről évre folytatott megtakarításhoz jellemzően újabb évjáratokat nyitsz. Az adómentes számla persze nem teszi kockázatmentessé a
13:51 befektetésedet, és nem törli el automatikusan az alapbelső költségeit, vagy a mit tudom én külföldön levont adókat. És itt most elérkeztünk egy érdekes tényhez. A költség is kamatozik, csak hogy ellened. Most nézzük meg a díjakat. Ha az éves hozam 10% helyett 9% marad 1 millióból 40 év alatt körülbelül 31410000 Ft-od lesz a 10%-os modellben ez 452600000000 lett volna emlékszel még évi 1% pont különbség a végén majdnem 14 millió Ft eltérés ez egy egyszerű [horkantás][torokköszörülés] nettóhozam összehasonlítás a tényleges díjakat a szolgáltató a saját szabályai szerint
14:38 számolja el, lehet alapkezelési költség, számladíj, kereskedési jutalék, vagy mit tudom én, devizaváltási költség. Ha a modellben 10%-ból 9,8% marad, a végösszeg körülbelül 42800 Ft lesz. A kis százal tehát számít, csak nem mindegy, hogy mekkora és hogy mire számítják. Ha pedig egy alapközzétett teljesítménye már tartalmaz bizonyos költségeket, azokat ne vond le még egyszer, amikor esetleg kimateko mindezt, mert itt azért hadd jegyezzem meg, hogy kimatekozni minden ilyesmit szerintem nagyon is érdemes. Viszont a matek az csak matek, és nem feltétlenül a valóságod, mert a számításaidban nem áll le a kazán. Van még valami, amit egy
15:25 szép görbe sem mutat az élet, mert hát leáll a kazán, elromlik az autó, elveszted a munkát, ki tudja mire, de kell a pénz, és kénytelen vagy hozzányúlni ahhoz, amit elvileg 40 évig nem kellett volna abajgatnod. Békén hagytál volna. Ha például az ötödik év végén kiveszel csak 500000 Ft-ot, az a 10%-os modellben a 40. év végére körülbelül 14 millió Fttal kisebb befektetési egyenleget jelent. Csak azért, mert ez a fél millió a következő 35 évben már nem neked dolgozik ott bent. Ez nem azt jelenti, hogy a kazáncsere 14 millióba került. Ez csak azt jelenti, hogy a modellben ekkora
16:13 későbbi növekedésről mondtál le. A pénzből közben kaptál valamit, és lehet, hogy muszáj volt elköltened. Ezért egy hosszútávú tervhez tartalék is kell. A Matex szerint, tehát elméletben könnyű 40 évig minden hónapban félretenni, és egyszer sem hozzányúlni a pénzhez. A valóságban viszont zajlik az élet, és bármikor jöhetnek váratlan kiadások. A megtakarítási tervednek ezt is bírnia kell, és van különbség a pénzkivétel és a havi befizetés között. Ha ugyanebben az egyenletes évi 10%-os modellben minden hónap végén 300 Ft-ot teszel félre 40 éven át, induló tőke nélkül körülbelül 166,5
16:59 millió Ft jön ki 40 év alatt. 166,5 millió froncsi. A befizetéseid összesen pedig 14,4 milliót tesznek ki. Ebben most nincs adó vagy költség, és a 300et nem emeljük az inflációval. Ez megint csak egy modell, de megmutatja, hogy a rendszeres megtakarítás nagyon is számít. A havi vásárlás közben nem változtatja garantált hozzammá a piaci kockázatot, és a végösszeg vásárlóerejét. Itt is ugyanúgy csökkenti az infláció, merthogy amíg forint, dollár, euró, tehát fiat pénzek lesznek, addig lesz infláció is. Tehát az esés ebben a rendszerben elkerülhetetlen. Ami viszont nem mindegy, nem mindegy, hogy mikor jön az esés. A hosszútávú átlagból egyébként az
17:47 sem derül ki, hogy mikor érkeznek a rossz évek. Ha még dolgozol és rendszeresen vásárolsz, teljesen más helyzetben vagy, mintha már a megtakarításodból fizetnéd a megélhetést. Utóbbi esetben egy nagy esés közben több befektetési egységet kell eladnod ugyanannyi nyomorék forintért. Ha 20 millióból egy 30%-os esés után 14 millió Ftod marad, onnan majdnem egy 43%-os emelkedés kell a 20 millióhoz való visszatéréshez. És ebben még nincs benne, hogy közben költessz is belőle. Ezért a majd az átlaghozam eltart engem önmagában kevés. Azt is végig kell gondolnod, hogy miből fogsz megélni, ha a befektetésed értéke éveken át csökken. Milyen kiadásod van, miből fizeted? És mennyire kell azonnal
18:34 eladnod? De a kamatos kamat visszafele is működik, csak hogy akkor eléggé tudám fájni, de ezt csak akkor érzed, amikor a másik oldalon állsz. A kamatos kamat kellemetlenebb oldala a drága tartozás. Magyarországon is van különbség aközött, hogy hitelkártyával vásárolsz, és a teljes tartozást határidőre visszafizeted, vagy hónapokon át csak a minimumot fizeted. A feltételek teljesítésével a vásárlás kamatmentes lehet, a kézpénzfelvételre pedig gyakran más szabályok vonatkoznak. A THM a hitel teljes költségét összehasonlító éves mutató nem ugyanaz, mint a szerződéses kamatláb. és önmagában nem mondja meg,
19:20 hogy hogyan változik a konkrét tartozásod minden hónapban. Ezért most ne tegyünk úgy, mintha egy THM adatból egyszerű hatványozással megkapnánk egy valódi hitelkártyaszámla egyenlegét. Vegyünk inkább egy tisztán matematikai példát. 500000 Ft tartozás, évi 30%-os tőkésített kamat, törlesztés és más díjak nélkül. Egy év múlva 650000, két év múlva 845000, három év múlva 198500 Ft. Egy valódi szerződésnél a törlesztést, a kamatszámítás módját és a díjakat is bele kell venni. A példa csak azt mutatja, hogy milyen gyorsan nőhet egy magas kamattal tőkésedő összeg. És
20:05 ide nem adjuk hozzá az inflációt úgy, hogy 30 + 5, tehát 35%-kal nő az adósság. Az infláció nem egy plusz kamattétel a hitelszerződésben. Ha az árak nőnek, a fix forintartozás reáltéke csökkenhet. Ettől még a megélhetésed drágulhat, a fizetésed viszont lemaradhat, és nehezebb lehet majd törleszteni. Ezt külön kell számolni. És tudom, hogy amikor valaki a hónap végén már a következő fizetésből él, neki sokszor nem egy 40 éves hozamgrafikon az első kérdés, hanem az, hogy hogyan lesz mozgástere. és hogyan kerül ki a drága tartozásból? De vajon melyik mérce szerint mérhető a pénzed vásárlóereje? Mertogy létezik az arany
20:51 és a másik mérce. A pénzedet megmérheted másban is. Például megnézheted egy lakására hány gram aranynak felel meg, vagy a fizetésedből mennyi aranyat tudnál venni. Ez érdekes nézőpont, de az aranyára is változik. Ha valamiből kevesebb aranyat kapsz, az önmagában nem bizonyítja, hogy kevesebb ételt, lakhatást vagy szolgáltatást kapsz érte. Mindig azt kell megmondani, mihez képest mérünk, melyik időszakban és pontosan milyen adatokkal. Egy brit lakásár vagy egy amerikai béradat nem lesz magyar adat attól, hogy a mondat végére oda büfögjük, hogy forint. Az arannyal tehát kapsz egy másik mércét, de aranyból [horkantás] is ugye egyre többet tudnak
21:37 bányászni. Mi lenne, ha egy olyan eszközhöz mérnék a pénzünket, amelyből előre tudjuk, hogy legfeljebb mennyi létezhet? [nevetés] Tudtad mi? Itt jön képbe a Bitcoin, mert a Bitcoin egyik legerősebb sajátossága éppen az, hogy a szabályai előre meghatározzák, hogy mennyi kerülhet belőle forgalomba. A jelenlegi konszenzuszabályok szerint a teljes kibocsátás felső határa körülbelül egy kicsit kevesebb, mint 21 millió bitcoin, de soha nem több. Soha nem lesz több, mint 21 millió darab bitcoin. Ja, és a kibocsájtás üteme is előre meghatározott, és a szabályokat a hálózat résztvevői ellen őrzik. Ez egy teljesen másfajta rendszer, mint amikor
22:22 a pénzkínálat változása hitelezéstől és monetáris döntésektől függ. De itt két dolgot azért válasszunk szét. A végső kínálati korlát ismert, a Bitcoin vásárló ereje viszont nincs rögzítve. Egy [horkantás] Bitcoinból ma és mondjuk egy év múlva nem feltétlenül ugyanannyi lakást, ételt vagy áramot kapsz. A kereslet változik, az árfolyam nagyot eshet is, nőhet is. És attól, hogy a maximális darabszám korlátozott, még nem lesz garantált az értéknövekedés. A 21 millió az a végső felső határ. Ezt még nem értük el, ezért a bányászat során továbbra is keletkeznek új bitcoinok, csak ugye egyre lassabb ütemben. Tehát a Bitcoin kibocsátás még
23:09 jelenleg folytatódik, de csökkenő ütemben. Ez így helyes. A végső korlát és a ma létező mennyiség külön fogalom. Tehát ha van egy egész bitcoinod, az a 21 milliós végső keretnek az 121 millió modod része. Ezt ki lehet számolni. Azt viszont ebből nem lehet kiszámolni, hogy az összes világ vagyon ugyanekkora része a tiéd. Szóval attól még, hogy van bitcoinod, még nem biztos, hogy 40 éves korodra abbahagyhatod a munkát. Ez persze attól is függ, hogy mennyit tartasz belőle, mennyit ér majd, és mennyi pénzből tudsz majd megélni. Vagyis azt is jó lenne tudni, hogy mennyit ér majd, milyen költségeid lesznek, és mikor kell majd eladnod, vagy mikor vennél fel rá kölcsönt, mert ráadásul a puszta bitcoin tartás
23:54 önmagában nem fizet kamatot. A hoamot ígérő szolgáltatások pedig külön kockázatokat hoznak be. A magyar adózást egyébként itt sem lehet átugrani. A külön kriptoadózási szabály alá tartozó éves ügyleti nyereséget 15% terheli. És nem csak a forintra váltás lehet releváns. Termék vagy szolgáltatás vásárlásakor is szerezhetsz kriptón kívüli értéket, ami adózási eseményt jelenthet. Vannak díjak, nyilvántartási feladatok és tárolási kockázatok is. Ezeknek ugyanúgy helyük van a számolásban, mint egy részvényalap költségeinek. Ugyanaz a fegyelem, ellenőrizhetőbb cél. A rendszeres megtakarítás attól még jó eszköz lehet, hogy a jövő bizonytalan, de a cél annyi
24:42 legyen, hogy egyszer csak nagy számot láss forintban a telefonodon. Ha ma havi 400000 Ft-ból élsz egy hónapig, akkor évi 4800000 Ft-nyi mai vásárlóerőt akarsz majd előteremteni. Nem automatikusan évi 4800000 jövőbeli fortot. 5%-os éves infláció mellett ugyanennek a havi 400000-nek a megfelelője 40 év múlva körülbelül 28200 Ft havonta, ami évente nagyjából 33,790000 Ft. Ez nem azt jelenti, hogy addigra luxus életet élsz. A példában ugyanazt az életszínvonalat fizeted meg, csak addigra már sokkal több fort kell hozzá.
25:29 Tehát ha matekozol, akkor mai pénzen is érdemes kiszámolnod az eredményt, beleértve a költséget, az adózást, a rendszeres befizetést és a pénzkivételt. Ja, és több forgatókönyvvel is számolnod kell, mert a jövőt egyetlen százalékba nem tudod, és nem is lehet becsomagolni. Ha pedig Bitcoinban is ki akarod számolni a célodat, ahhoz valamilyen jövőbeli árfolyamot kell feltételezned. És attól, hogy Bitcoin jelenik meg a szám, ez a feltételezés még nem tűnik el. Lehet arra építeni egy véleményt, hogy a korlátozott kínálat hosszú távon értékes tulajdonság. Lehet vitatkozni arról, hogy mennyire terjedel a Bitcoin, de egy véleményt soha nem szabad észrevétlenül garantált nyugdíjdátummá alakítani. És
26:16 ha valaki egy gyorsabb, olcsóbb digitális eszközt készít, az önmagában még nem másolja át a Bitcoin felhasználóit, likviditását és a hálózatába vetett bizalmat. Ettől azonban a verseny és a technológiai kockázat sem szűnik meg. A Bitcoin egy szoftver, és maga a hálózat is az, tehát nem egy természeti állandó. Amikor legközelebb meglátsz egy videót azzal, hogy ebből az összegből 40 év múlva ennyi meg annyi millió lesz, hát nézd meg három dolgot. Milyen hozamot feltételez, mit v le belőle, és mennyit tudsz majd megvenni a végösszegből akkor. Ugyanezt kérdezd meg akkor is, ha a történet végén már Bitcoin szerepel. Kívánok neked végtelen szabadságot,
27:02 hozzá nagy vagy ahhoz pedig jó erőt, egészséget, jó kedvvel, bőséggel. >> Ha beledöglök [zene] és végigcsinálom, mert ebből nő ki a milliós álom. >> Induljon a Bitcoin rally, >> kell hozzá egy biztos [zene] bali. Hó, a te érdeked pénzoldali. Hó, induljon a Bitcoin rally. Indulj a bitcoiny rally. Kell hozzá egy biztos bali.
