0:00 [Zene] tehát hogy nagyon erőteljesen lehet számítani arra írásbelin hogy novella elemzést fogtok kapni rengeteg jó novella elemzés van erről majd a az előadásnak a legvégén lesz egy dia ahova kiírtam azt hogy milyen ajánlot olvasmányok vannak tehát ott is lehet tájékozódni kezdjük talán azzal hogy mi a novella novella olasz kifejezés és annyit jelent hogy újdonságocska tehát nem újdonság hanem újdonságocska kicsinyítő képzővel ellátva ez az olasz reneszánszban született új műfaj olyan történet amely a mindennapi élet új helyzeteiből és eseményeiből
0:48 veszi tárgyát hát figyeljétek meg a reneszánszról beszéltem az elmúlt alkalommal ugye a reneszánszról azt mondtuk hogy alapvetően az ókori világ irodalmába illetve művészetébe nyúlik vissza tehát itt most hangsúlyozottan ez a műfaj nem az ókori elődökre nem az ókori példaképekre hanem az aktuális mindennapi életnek a helyzeteire nyúlik vissza és ebből meríti a tárgyát mondhatjátok hogy ez nagy cucc de hát valójában itt most a reneszánszban járunk tehát a reneszánszban ez nagyon nagy cucc volt hogy a saját kortárseseményeikről beszéltek vagy vették a az irodalmi műveknek az alapját ez ez különbözteti meg az epikától am amely viszont a mondai anyagból merített
1:33 emlékeztek mondtam hogy petrarkának volt egy nagy eposza az afrika az például spu afrikánusznak a győzelmeit foglalta össze tehát az eposnak mindig valami nagyon magasztos tárgya és általában antikvilágból merített tárgya volt még ebben az időben néhány műfaji sajátosságot is beszéljünk meg ez egy kisepikai műfaj amely tehát rövid tömör prózai elbeszélést jelent angolul fontos az hogy short storynak mondják és nem pedig novelnek erre vigyázzál mert a novel az ugyanaz mint a fiction tehát az regényt jelent a short story az amit novellának mondunk nem törekszik a valóság teljes ábrázolására rend szerint kevés szereplője van az idő és a tér is
2:19 viszonylag szűkre szabott a novellák kereteiben nincs tere az árnyalt jellemábrázolásnak részletező leírásoknak hiszen egy terjedelmű prózai munkáról van szó a cselekmény rend szerint egy szálon fut lineárisan halad előre és általában egy sorsdöntő esemény fordul elő benne majd pedig csattanószerűen zárul az egész történet a novella kiterjesztése lehet a novella ciklus amely ugyanannak a szereplőnek több kalandját beszéli el ez a magyar irodalomban is eléggé közkedvelt dolog például ilyen a bródi sándornak a remrant novellái tehát mindegyiknek ne ugyanaz a szereplője rembrant és különböző ilyen fiktív események történnek vele a leggyakoribb
3:06 szerkezett típusa ezt felrajzoltam ide nektek ez ez viszonylag könnyen megjegyezhető tehát van egy bevezetés utána a bonyodalom aztán kibontakozás amikor a bonyodalom tovább b bonyolódik ez a kibontakozás aztán következik a tetőpont majd egy hírtelen váltással ugye a lezárás vagy a végkifejlet milyen típus novellákat ismerünk magyarországon általábban hármat szoktak ilyenkor elmondani van nyilván ennél sokkal több is de nálunk nagyon jellemző például mixá novelisztikája van az anekdotikus novella amely rövid csattanós történet többnyire egy-egy személyt vagy eseményt mutat be az élet egy epizódját ábrázolja sokszor cselekmény helyett ez fontos
3:52 tehát sokszor cselekmény helyett általában a jelenségek felszínén mozog jellemalkotása részleges az anegdota elsősorban szórakoztat és nem ösztönöz önálló állásfoglalásra ugye ez volt a legfontosabb kritikája például gyulai pálnak a mixát novellákkal szemben hogy nem ösztönöznek állásfoglalása és a felszínen mozognak de hát ilyen is kell a realista novelláknál jellemző az hogy az író mindent tud a történetről pontosan beszámol a jellemekről és környezetről és ezek összefüggéseire is rámutat a cselekmény egyenes vonalú váratlan fordulatok nem törik meg tárgyilagosságát a tipikusnak félt vonások kiemelésével is bizonyítja tehát a tipizálás amiről a realizmus kapcsán
4:39 beszéltem itt is jelen van ugye a realizmus tipikus szereplőket használ itt is ugyanezt látjuk hősei általában tisztességes derékemberek akiket a társadalmi körülmények tesznek tönkre nálunk a 20 század elején bontakozik ki ez az irányzat magába olvasztva a naturalizmus és az impresszionizmus bizonyos it is végül a modernnek nevezett novella tehát itt most nem a modernnek a szimbolizmus értelméről beszélünk hanem egyszerűen a 20 századi modern novellákban a mese elveszti a központi szerepét a cselekmény gyakran átadja helyét a belső lélektani történéseknek a szubjektív szemléletmódnak például álom és emlékképek víziók reflexiók segítségével tárja elénk a főhősnek a belső valóságát
5:27 az egyenes beszéd szerepe megn ik és a mindenudó nézőpont helyét a szubjektív nézőpont váltja fel vagy veszi át az író nem tanácsot adni sőt még csak nem is szórakoztatni akar inkább figyelmeztet ennek is vannak jellekzetes típusai például ír a drámai novella móricnál vagy a balladisztikus szintén móricnál a lírizált novella kosztalányinál is krudinál vagy a lélektani novella ugyancsak kosztolányinál vagy csát gézánál tehát ezek az al típusai modern novelláknak térjünk rá most a az elemzési szempontokra ami talán a leggyakorlatibb segítség lesz számotokra hogyha a novella elemzést választjátok például most csak
6:14 felsorolok bizonyos szempontokat ami alapján kell egy novellát elemezni először is szögezzük le azt hogy a novella történetének már ha van ilyen tehát a novellában történő eseményeknek az újra elmondása saját szavaiddal az nem elemzés tehát az csak arról tesz bizonyságot hogy megértetted azt hogy mit akar mondani a szerző a novellában de az hogy a saját szavaiddal ezt átfogalmazod és leírod ez nem elemzés lássuk azt hogy milyen szempontokat kell érvényesíteni az elemzéskor például gyakran elkövetik a diákok azt a hibát is hogy csak a cselekményre fókuszálnak illetve a cselekvőkre a novella szereplőire fókuszálnak és elmondják hogy jancsi ezt csinálja juliska azt csinálja és ezek hogyan függenek össze de elfeledkezik arról hogy a novellának
6:59 is van egy szerzője és a szerző gyakran benne van a történetben ha másként nem úgy hogy ő az elbeszélői nézőpontját érvényesíti megkülönböztetünk külső vagy objektív nézőpontot amikor az elbeszélő nem lát bele szereplői indítékába érzelmeibe belső világába csak a cselekedetét beszéli el hogy mi történik van a belső vagy szubjektív nézőpont amikor az elbeszélő egyik szereplője nézőpontjából beszéli el a történetet de nem feltétlenül egyes szám első szemében bár egyik leggyakoribb fajtája ennek a belső monológ ami valóban egyes szám első személy és van a mindentudó nézőpont amelyben az elbeszélő tetszése szerint bármelyik
7:46 szereplő tudatába belehelyezkedhet ismeri a történet múltbeli előzményeit jövőbeli következményeit sőt ki is léphet a történetből például az olvasó szemszögére át át áltva ez nagyon jellemző az orosz sáz technikára ami példá googolnak a novelláiban tűnik fel hogy egyszer egyik szereplő fejével látjuk a történést utána a másik szereplőjével utána kilép és akkor akkor hirtelen az olvasón nakak szól hogy az olvasó szólal meg rajta keresztül közlésformákat nézzük közlésformákkal valójában a nyelvtan foglalkozik de itt is a novel elemzés során ezt meg kell figyelni tehát van amikor a szerző egyenes beszédet használ
8:33 ezt így nevezzük a latinul is leírtam de ezt nem fontos tudni oráció rekta tehát egyenes beszéd a szereplő szavait szó szerint idézzük jó reggelt mondta pista barátjának azért van idézőjelben a jó reggelt mert ez az a két szó amit pista a barátjának mondott konkrétan ezért ezt egyenes beszédnek hívjuk a függőbeszéd az amikor az író maga ismerteti a szereplő szavait az előző példánál maradva pista jó reggelt kívánt a barátjának ilyenkor nincs idézőjel hiszen ha úgy tetszik ezt nem szó persze itt most szó szerinti van de nem feltétlenül kell szó szerint visszaadni a az egyenes beszéd tartalmát van a belső monológ vagy magánbeszéd amikor a
9:18 hangos párbeszéd helyett a kiem mondott gondolatokat adja vissza a szerző egyes szám első szemében gyakran utánozva a születő gondolat csapongását töredezettségét nyelvtani megformálatlanságát ez főleg a 20 század elejének prózájában gyakori tehát figyeld meg hogy amikor úgy magadban beszélsz vagy magad ne beszélj magadban csak magadban gondolkozol például dolgokon akkor ilyen ilyen szerkesztetlenek a mondataid tehát az igazi jó belső monológ az ezt a születőfélben lévő szöveget vagy gondolatot adja vissza ilyen módon aztán itt is van elbeszélői nézőpontváltás mikor az író gyakran nem vállalva a mesemondó szerepét hanem csak követi az eseményeket és ilyenkor az elbeszélői nézőpontot akár egybe is mosódhatnak sőt
10:06 néha nehezen ismerhető fel hogy tulajdonképpen ki is beszél a a novellában tehát ilyenkor erre kell figyelni hogy elbeszélői nézőpont váltás történik a következő a novella ideje mint ahogy a filmekben is lehet játszani játszanak is a rendezők az idővel tehát nem feltétlenül lineáris vagy kronológiai sorrendben beszélik el a történetet hanem van olyan hogy visszatekint elbeszélő mód van olyan hogy váltogatja most jelen aztán múlt aztán megint jelen aztán megint múlt és így tovább néha ezeket nehéz követni ezért felismerve ezt a technikát a szerzőknél is vagy a novellaszerzőknél is megkülönböztetjük a fabulát és a szüzsét egymástól fabulának nevezzük azt amikor a műtörténésének a valódi
10:52 idejében járunk vagy más szóval dramatikus idejében járunk és megkülönböztetjük azt amit szüzsé nek nevezünk ami az elbeszélésnek az időrendje tehát még egyszer magának a novellának az időrendje ahogy ezt a sztorit elmeséli a novella szerzője ez a szüzsé és a műben történő eseményeknek a kronológiai egymásutánisága ez amit úgy nevezünk hogy fabula most egy nagyon egyszerű példát mondok amit talán mindannyian ismertek ez a mixátnak a fekete az a fekete folt című novellája ezt ismeritek ugye az úgy kezdődik hogy a szerző odaak zol bennünket egy fekete folthoz ami egy erdő közepén látszódik egy tisztáson és ott körüljárja meg
11:39 minden hogy mit mondanak erről a falusiak és utána kezd bele az elbeszélésbe tehát ha úgy tetszik egy retrospektív vagy visszatekintő előadásmódban látjuk az egészet de még egyszer mondom ez a szüzsé valójában a fabulában ez úgy néz ki hogy meg ugye megismerkedünk a szereplőkkel és akkor szépen kifejlik a cselekmény majd a végén ott lesz a fekete folt amit tudjuk hogy az lej tamás bacsának a leégett akolja mert ennek a helyén van ott a fekete ft de ugyanúgy mondhatnám példának a a világirodalom egyik legnagyobb alkotását az ododyüszeát ami egyáltalán nem abban a sorrendben beszéli el odyüzeusz kalandjait ahogy ez megtörtént hanem a fajákok szigetén találkozunk vele és ott a fajákok királyának kérésére visszatekintő
12:26 előadásban tehát retrospektív előadás van halljuk a kalandjait odyszeusznak igen a szereplők jellemzése is bár az előbb azt mondtam hogy ez egy kis prózai műfaj tehát itt olyan nagyon mély jellemzéseket ne várjunk de hát azért mégis csak kell valamilyen módon a jellem jellem jellemeket ábrázolni tehát háromféle módon törekszik általában háromféle módon valósul meg például a külső jellemzés a szereplők külsejének ábrázatán ruházatának satöbbi jellemzése leírással a belső jellemzés többféle lehet erre többféle módszer van szavakkal amikor egyenes vagy függő
13:11 beszédben idézi a szereplőt és itt hadd jegyezzem meg hogy kosztolányi mesterien tud jellemezni például levéllel tehát ő nem csak szavakkal hanem amit az ember leír gondoljatok a pacsirtában hogyha olvastátok a a a pacsirtának a levelét amit küld a szüleinek az a az a jellemzésnek egy mesterműve lehetne mondani jellemezheti gondolatokkal ugye akkor hogyha belső szubjektív nézőpontot használ vagy minden tudó nézőpontot használ akkor bele tud helyezkedni a főhősinek a gondolatvilágába és ezáltal a belső tulajdonságait is meg tudja mutatni nekünk tehát itt gyakori a belső monológ használata például és lehet jellemezni cselekedetekkel amikor a a szereplő
13:57 által véghezvitt tettek illetve ezeknek a következményeit mutatja be általában az utóbbinál külső vagy objektív nézőpontot szoktak használni a szerzők és hát itt van a környezet jellemzése ami a szereplő közvetlen környezete általában lakóhely munkahely miliője és így tovább ezek is leggyakrabban leírásként jelentkeznek a novellában jó hogyan elemezzünk a szöveghű elemzésről szeretnék beszélni elsősorban amelyben egy nagyon lényeges szempont a cím az alcím ha van akkor a mottó és magának a szövegnek a viszonya mindenesetre a cím értelmezése az szerintem rendkívül fontos gondoljatok olyan művekre mint a
14:45 mórit zmondnak a tragédia című novellája vagy akár a barbárok című novellája ahol a címnek nagyon fontos szerepe van magában az értelmezésben például a tragédiában olvastátok a orig tragédiáját tragédia című kis rövid novella kis jános főszereplő emlékeztek meghívják a lakodalomba jó telezabálja magát és meghal igaz sokat segít a cím az értelmezésben mertogy kiderül belőle hogy ez nem is tragédia tehát akkor a cím irónikus vagy zárójelbe teszi a cselekményt vagy hogy van ez tehát már erről lehet írni önmagában féloldalt szerintem most ilyen pragmatikusan nézve
15:30 a dolgot hogy azért mégis csak produkálni kell valami írásmennyiséget erről önmagában lehet fél órát írni hogy a tragédia hogyan viszonyul ennek az abszolút jelentéktelen hősnek többszörös időzelben a haláláv tehát miért adja ezt a címet móric ennek a novellának mit hangsúlyoz vele nagyon érdekes az hogy megjeleniki például a cím a szövegben most erre hirtelen nem tudok példát mondani de értitek tehát hogy a vajon olyasmi mie a cím amit a szerző választ ami egyébként talál megtalálható magában a novella szövegében is vagy például mi indokolja a címadást mi indokolja a címadást a cím és a szöveg hangulata például ilyen a az a fekete folt amit már említettem ez egy
16:16 ráutaló vagy sejtető cím lehet mondani azt hogy az egész novella az ennek a címnek a magyarázata ez egy ajtiológiai elbeszélés idegen szóval egy magyarázó elbeszélés kosztolányi fürdés című novellája szintén nagyon ajánlom ha nem olvastad el olvasd el feltétlenül szerintem esélyes arra hogy akár elemeztessék az érettségin is ez egy semleges cím hogy fürdés de mégis meglátjuk azt hogy mennyire nagy jelentőséget nyer azáltal hogy a kisgyerek az megfullad a balatonban tehát nem egyszerű fürdésről van itt szó hanem tké egy halálesetről van szó egy fulladásról van szó a műben úgyhogy ilyen sejtelmes cím lesz belőle utólag értelmezve vagy
17:02 itt van a tragédia amit mondtam nektek hogy erősen ironikusnak érzek a szöveghűelemzéshez tartozik természetesen a novella hangulata ezekben például az első soroknak az elemzése nagyon sokat tud segíteni mit sejtetnek az elsősor szavai mondatai a novella egészéről ebben a hangulatteremtésben például a móric vagy akár a kosztolányi az remek remekül tudott alkotni tehát mindjárt az első szavakkal mondat k al tud de akár mixátot is ide vehetném tud hangulatot teremteni nyelvi eszközök a szókincs vizsgálata például ilyenek lehetnek az úgynevezett kulcszavak vagy gyakran ismételt szavak a novellában kosztolányinál különös jelentőséggel bírnak a színek
17:49 ugye van külön elemzés már doktori dolgozatok születtek a kosztolányi művekben szereplő színekről annyit elárulok hogy a legtöbbet a sárga meg a fekete szín szerepe kosztolányinál és nála mindig van jelentése plusz jelentése a színeknek a mondatszerkesztés rövid vagy hosszú mondatos stílust alkalmaz-e a központozás miben léte- a kihagyásos mondatok például hogyha sok a kihagyásos mondat ez is egy érdekes dolog a novellában a sejtetésnek az egyik módszere a szereplők élőbeszédének idézése ebben móricz óriási aki ugye beemeli a tánynyelvet a novelláiba is meg főleg a regényeibe tehát úgy idézi a szereplők beszédét ahogy ezek valóban beszélnek
18:36 mondjuk szeged környékén vagy szöged környékén vagy kecskemét környékén a pusztákban a költői eszközök szerepe a novella hangulatának megteremtésében ezt írtam ide a következő pontban igen itt a költői képekről meg a retorikai alakzatokról ezekre gondoltam majd a stilisztikánál erről hogyha jut idő rá akkor beszélni szeretnék milyen céllal használja a nyelvi eszközöket mit üzen ezeken keresztül milyen hangulatot teremt az nem jó amikor egy elemzésben odaírod hogy a mit tudom én a a műben található három metafora meg két megszemélyesítés meg öt hasonlat és akkor esetleg például ez meg ez hanem azt is meg kell nézni hogy mit fejez ki
19:21 az a metafora vagy miért éppen ezt a metaforát használja jó tehát az egy remek dolog hogy felismered őket hogy ez a metafor fora ez ez már szuper jó de ez ez olyan hármas szint tehát el kéne jutni az ötösig és az pedig az hogy meg is mondod azt hogy miért éppen ezeket használja a tartalmi eszközök közül érdemes a cselekmény terének és az idejének vizsgálatát elvégezni miért pont ott és miért pont akkor játszódik a cselekmény amikor játszódik a novellában letelt közben a 20 percem úgy látom igyekszem gyorsan befejezni milyen szimbolikus üzenete lehet ennek ellentétek és párhuzamok a novella cselekményében vagy akár ismétlődő
20:06 események milyen céllal használja a tartalmi eszközöket és mit üzen ezekkel tehát ezeket mindig meg kell nézni például nem elég felismerni mixátnál vagy akár móricnál a a mesei elemeket egyébként tapasztalatom hogy nagyon nehezen ismerik fel ma a diákok a mesei elemeket majd kérdezzétek meg a tanáraitokat mert nem írtam ide ki hogy mik azok hogy mesei elemek például számok lehetnek mesei elemek 3 7 12 és így tovább iszonyú nehezen ismerik fel a szókincs teré is megjelenik a mes megjelenhetnek mesei elemek de miért vagyon mit akar ez kifejezni ezt is fel kell tenni ezt a kérdést a szereplők jellemzése történhet
20:51 nevekkel kis jános lehet-e ennél jelentéktelenebb nevet választani értitek ezont fontos kis jánosnak hívják kis jános milyen a külseje milyen belső tulajdonságok jellenvonások derülnek ki ebből hát leírja pont a kis jánosnál úgy emlékszem hogy abszolút jellegtelen tehát abszolút meg se lehet különböztetni a többi nem tudom zsellértől akik még ott dolgoznak honnan származik mit tudunk a múltjáról mármint az adott szereplőnek mi a társadalmi státusza mert ez is konfliktusforrás tehát például a kis jánosnál maradva hogyha nem tudod mi az hogy zsellér akkor nézzél utána mert ez nagyon fontos a műben h a zsellér az aki
21:38 teljesen nincst telen a zsellérnek gyakorlatilag csak a gyereke van mint tulajdona mert azon kívül semmije nincsen ő egy ő egy a gazdától bérelt házban lakik tehát semmije semmi magántulajdona nincsen gyakorlatilag és abból él amit a gazdától kap munkát évente ha sikerül hosszabb időre elszegődnie tehát ez az abszolút nincs telen a zsellér milyen a szereplő értékrendje hogyan viszonyul embertársaihoz a társadalomhoz például itt vannak a mixátnak a fura emberei ugye főleg a jó palócokban úgy emlékszem ott nagyon sok nagyon furcsa ember van akiknek érdekes módon például az apáknak mindig nagyon furcsa viszonyuk van a lányaikhoz
22:25 ez mixának egy ilyen úgy látszik ez beakadt ez a téma nagyon mixátnak tehát ezt külön külön érdemes figyelembe venni milyen szokatlan vagy éppen szokásos tipikus dolgokat tesz ezek alapján milyen a jelleme például itt van esti kornél mint alterego ugye a legtöbb esti kornél elbeszélésben az a a a kosztalányi rosszabbik énnyeként jelenik meg tehát ami a gyerekkori vágyainak a kivetülése hogy csíntevések meg meg a varangyos békát megöltük meg minden ilyen csítevés meg rosszaság az esti kornél de nem csak mert esti kornél nem csak rossz hanem ő jó is tud lenni igaz hogy megveri az özvegyet egy özvegynőt megver de hogyha elolvasod a novellát
23:12 szerintem te is megvernéd a végén akármilyen jó ember is vagy mert az az a nő az megérdemelte tehát nem azért veri meg mert éppen olyan kedve volt neki hanem az megérdemelte a főszereplő viszony a többi szereplőhöz itt különösen a családom belüli viszonyok érdekesek ugye férj feleség közti vagy éppen a családfő és a gyerekei közti viszony végül azt ígértem nektek hogy mutatok egy-két ajánlott irodalmat ehhez a témához számos könyv jelent már meg ebben a témában vannak közöttük konkrét novella elemzések talán ahogy nézem majdnem a többséggel 90%-a konkrét nov elemzéseket tartalmaz ezeknek egy jó része nézek kinga tanárnő hogy talán megvan itt a
24:01 nincs hát ez szomorú mindenesetre be kéne szerezni őket és hát majd nézzétek meg esetleg interneten hogy hátha valamelyik ezek közül elérhető hogy legalább mintaként egy-két elemzést olvassatok had ajánlljam nektek különös szeretettel a vas juditnak a szerkesztésében megjelent novella elemző című könyvet ez a korvinánál 2011-ben jelent meg azért mert a vas judit aki egy belvárosi budapesti gnáziumban tanít ő a saját tanítványainak a novella elemzéseit rakta be tehát olyan diákokét akik ti vagytok most 12ben és el kell mondanom hogy én olvastam ennek a verselemzés változatát mai napig használom egyébként zseniális írások vannak benne
24:48 és csak azt tudom kívánni hogy ti is ilyen zseniális írásokat adjatok majd be amikor érettségire kerül a sor köszönöm szépen a figyelmet
